Településünkről egy pár mondatban:

Településünk, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Èszak-keleti részén a Cserehát-i
dombság völgyében a Bélus patak mentén helyezkedik el. A
településünk, mint egy 385 főt számláló kis település, mely 80 %-s a
munkanélküliség. A  településünk a Szapard program keretében a
"Kegyetlen" térség nevét kapta.

Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1222-ben említették először Qecy néven egy idevaló ember nevében.
1234-ben Keech, 1243-ban Kech néven írták nevét. 1264-ben az Apc nemzetségbeli Kécsi Detre tartotta elfoglalva. Tőle István ifjú király elvette és [Forrai] Aladár mesternek adta.
A mai Fulókércs település, már ekkor önálló címerrel rendelkezett és az írott
emlékekből ki tűnik, hogy 1264-ben mát 15 adózó, állandó lakót tartottak számon,
a településen. A kércsiek a fennmaradt oklevelek szerint az 1300-as évek elején megyei megbizottként is szerepeltek.1312-ben Károly Róbert király a hűtlen Kércsiektől elvette sárosi Tarkő és Veresalma nevű birtokaikat.1271-ben egy oklevél Szent Jánosról elnevezett egyházát is említette.

1323-ban az egri püspök szabályozta a Kércsi család sárosi telepített birtokainak
dézsmafizetését. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1333-ban 8 garas, 1334-1335-ben 5-5 garas pápai tizedet fizetett.

A címer leírása:

- kék színű tárcsapajzs, rajta fekete sas, egyik oldalán nyolcágú csillag, a másikon hold, alatta páncélos kar zablát tart, az oromdísz zárt, rácsos katonai sisak koronával, rajta álló sassal, az egyik oldalon kék-ezüst, a másikon piros-ezüst foszlány, alul a címer keletkezési ideje.