CIGÁNY KISEBBSÉGI
ÖNKORMÁNYZAT Fulókércs
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A fulókércsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény (a továbbiakban: Nektv.) 25. §. a., pontjában  kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg:

fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Fulókércs településen a cigány kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XII/A. Fejezetében valamint a Nektv. 21.§-23.§-ban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület.

2. Székhelye:    Fulókércs

3. Címe:    3864 Fulókércs, Fő u. 20.

4. Az önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről és a kitüntetések odaítélésének feltételeiről és szabályairól külön határozatot alkot.

5. Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki. Jelen szervezeti és működési rendet tartalmazó szabályzatot jóváhagyó határozat kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATA, HATÁSKÖRE

1. Az önkormányzat jogi személy.

2. A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.

3. Az Önkormányzat számlája felett rendelkezni a kisebbségi önkormányzat elnöke az elnökhelyettessel együtt jogosult.

4. A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra – valamint törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

5. A testület át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt:
a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról, felülvizsgálatáról, módosításáról,
b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról,
c) a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról,
d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,
e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről,
f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről,
g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról,
h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről,
i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,
j) bizottság létrehozásáról,
k) a törzsvagyona körének meghatározásáról,
l) az ülnökök megválasztásáról,
m) az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

6. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.

7. Az átruházott hatáskörök két testületi ülés közötti gyakorlásáról az azt gyakorló (elnök, bizottság vagy társulás) a testületnek beszámol.

8. Önkormányzati döntést -a települési önkormányzat képviselő-testület felhatalmazása alapján- átruházott hatáskörben a helyi kisebbségi önkormányzat is hozhat.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére – a Nektv. 47. és 49. §-ban foglalt eljárás kivételével - a Nektv. 30/B.§.(3) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján átruházhatja.
A hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök nem ruházhatók át.

fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT TESTÜLETE

Az önkormányzat feladatait a testület, a testület bizottsága(i), a testület társulása(i),  az elnök, az elnökhelyettes látják el.


A települési önkormányzat köteles biztosítani a kisebbségi önkormányzat számára a testületi működés feltételeit, így különösen:
- a testületi működéshez igazodó helyiséghasználatot
-  gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását
A testület tagjainak száma: 4 fő.

IV. fejezet
A TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. A testület évente egy alkalommal közmeghallgatást is tart.

A testület üléseit az elnök hívja össze.

ALAKULÓ ÜLÉS

A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze.

Az alakuló ülést – az elnök megválasztásáig – a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti.

Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.

A települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az esküt anyanyelvén, magyarul illetőleg mindkét nyelven is leteheti.

Az eskü letételéig a települési önkormányzat képviselő jogait nem gyakorolhatja.

RENDES ÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉS

A testület szükség szerint, de évente legalább 4 rendes ülést tart.

Az ülést az elnök hívja össze és vezeti.

Rendkívüli ülést kell összehívni a kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára és a képviselők több mint 1/3-ának kezdeményezésére.

Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni.

Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét.

A TESTÜLETI ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.

A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 4 nappal az ülés előtt megkapják.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának a napirendi pontoknak a megjelölését és a napirendet előadók nevét is.

A testület ülésére tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, vagy akinek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.

AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA

A testület ülései nyilvánosak.

A testület zárt ülést tart a következő ügyekben:
választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.

A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

A zárt ülésen a települési kisebbségi önkormányzat tagjai, az érintett és a szakértő vesz részt.

A TESTÜLET MUNKATERVE

A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé.

A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik.
A RENDES ÜLÉS NAPIRENDJE
A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni :
a., határozati javaslatok,
b., közérdekű kérdések, indítványok, bejelentések és javaslatok,
c., tájékoztatók,
d. egyebek.

A testület elé előterjesztést tehetnek:
a., képviselők,
b., az elnök és az elnökhelyettes,
c., a testület bizottságai.

A TESTÜLETI ÜLÉS TANÁCSKOZÁSI RENDJE

A testületi ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl.

Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása.

Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

A testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más települési képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a  képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

A TESTÜLET DÖNTÉSEI

A testület döntései testületi határozatok.
A testület a határozatait nyílt szavazással hozza.

Jelen szabályzat 33., és 34., pontjában foglalt ügyekben titkos szavazás is tartható.

Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének a kezdeményezésére.

A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazat (minősített többség) szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat:
a., ezen szabályzat 5., pontjában ( át nem ruházható hatáskör) foglalt döntéseihez,
b., a testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.
c., az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti kereset benyújtásához.

A TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

A testület üléséről magyar nyelven kell jegyzőkönyvet készíteni.
A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik.
A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által kijelölt 1 fő jegyzőkönyv – hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül köteles a körjegyzőnek megküldeni, aki azt  megküldi a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnak.

A választópolgárok- a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

A hozzáférhetőségtől az elnök gondoskodik.

V. fejezet
A TESTÜLET TAGJAI

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. törvény, valamint e szabályzat határozza meg. A kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott kisebbség érdekeit képviseli. A kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelezettségei azonosak.


A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, és azok a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

A KÉPVISELŐ JOGAI

55.    A képviselő:

a) részt vesz a testület döntésének előkészítésében, a döntésben, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) a települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől a települési kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg  
legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,
c) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg  kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

d) megbízás alapján képviselheti a testületet.


A KÉPVISELŐ KÖTELEZETTSÉGE

56.    A képviselő – köteles:

részt venni a testület munkájában,

felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,

bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

KÉPVISELŐI MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE

57. A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik
a) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
b) írásbeli vagy a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással,
c) a választójog elvesztésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének feloszlásával, feloszlatásával,
f) ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.

VI. fejezet
A TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. Fulókércs Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésen nem döntött bizottság létrehozásáról. A bizottsági ülést a bizottság elnöke, írásbeli meghívóval hívja össze.

A bizottságot a kisebbségi önkormányzat elnökének indítványára vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni.

A bizottság – a feladatkörében- előkészíti a helyi kisebbségi önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A helyi kisebbségi önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

A bizottságnak a települési kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott döntéseit a települési kisebbségi önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.

A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a települési kisebbségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A bizottság elnökét és tagjai közül legalább 1 főt a települési kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legalább 3 fő.

A települési kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a települési kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a települési kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a települési kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.

A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.

VII. fejezet
AZ ELNÖK, ELNÖKHELYETTES MEGVÁLASZTÁSA

Az alakuló ülésen a testület tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ.

Az elnök, elnökhelyettes személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.

Az elnök és elnökhelyettes megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintettek a nyilvános tárgyalásba nem egyeznek bele.

A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor.

A testület elnöke, illetve elnökhelyettese az lesz, aki megkapja a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének a szavazatát.

AZ ELNÖK, ELNÖKHELYETTES

A testület társadalmi megbízatású elnöke tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésén.

Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el a testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Az elnök a testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a. segíti a képviselők munkáját,
b. összehívja és vezeti a testület üléseit,
c. képviseli az önkormányzatot,
d. az önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésről készült jegyzőkönyveket a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja,
e. kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, bizottságok elnökeivel,
f. szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a polgármesteri hivatal közreműködésének igényléséről, az államigazgatási és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,
g. dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.

Az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes) minden héten hétfőn 13-16 óráig fogadóórákat tart.

VIII. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

A testület saját hatáskörében határozza meg költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását. A költségvetés összeállításának szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

A települési kisebbségi önkormányzatok vagyonára, gazdálkodására a Nektv. rendelkezéseit, továbbá az Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A gazdálkodással kapcsolatos munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét Fulőkércs Község polgármestere és a CKÖ Elnöke között megkötött megállapodás tartalmazza.

A testület évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Fulókércs-Fáj-Litka Körjegyzőség ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:
az állam költségvetési hozzájárulása;
a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása;
saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is);
alapítványi támogatások;
hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások;
a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;
adományok
átvett pénzeszközök

A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adnak.
A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.
A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.

IX. fejezet
Ez a szabályzat kihirdetése napján lép hatályba.

A szabályzat mellékletei az alábbiak:

számú melléklet: a kisebbségi képviselők névjegyzéke

Záradék:
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2010.  december 29.napján megtartott ülésén e l f o g a d t a …../2010. (XII.29.) CKÖ számú határozatával.

Lakatos Bertalanné
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Fulókércs Elnöke

1.sz.melléklet

a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Fulókércs
képviselő -testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatához

Lakatos Bertalanné CKÖ   elnök
Mata István CKÖ elnökhelyettes
Labancz Attila képviselő
Mata Péter     képviselő